Címlap Környezet
No images
Ablakkep 3.jpg
Oldalainkat 5 vendég böngészi
Ma 2017. december 14., csütörtök, Szilárda napja van. Holnap Valér napja lesz.
Látogatók száma
mod_vvisit_counterMa9
mod_vvisit_counterÖsszesen1684387

Amint azt a törvény is kimondja...→

A FÖKKE az élhető urbánus környezetért.

Egyesületünk számára a mai nagyvárosi élettér minősége és állapota fontos kihívásokat jelez és jelent  környezeti szempontból.

A zsúfolt urbanizációs térben élő ember és az őt körülvevő, egyre szorongatóbb városi környezet, annak szennyezett levegője, és az élettér minőségét maga alá gyűrő egyre gyorsuló rohanás, mind hangosabban kiállt: a reform erejű változtatások és a széleskörű szemléletformálás után! Köztudott, a ma társadalmának környezeti szemlélete, illetve annak szemléletformálási minősége fogja létrehozni a jövő urbánus társadalmának környezetét. A fiatalok környezeti nevelése, szemléletformálása szembesül azzal a sürgető feladattal, hogy csak a természet és környezet iránti érzékenység, illetve ennek hatékony fejlesztése adhat korai védettséget és esélyt a technikai és fogyasztói erők formálta, ma már általánosan ható kommerciális eszményekkel szemben. Cselekedni szükséges, hogy ezen eszmények és szemlélet ne tudják már ifjúkorban eltompítani a felelősség érzését földi létünk alapjai iránt. Úgy véljük, a gyerekek környezeti kultúrájának kialakuló minősége egyúttal a társadalmi morál kérdése is. A városi élettér minőségének javítását elősegítő jó példák közül kiemelkedik Skandinávia nagyobb városaiban mára már kitűnően bevált és működő „zsúfoltság adó” forgalomkorlátozó rendelkezés, amely rendszernek bevezetése idehaza késlekedik. Göteborgban például, a városközpont öt szeletre oszlik. A személygépjárművek nem kelhetnek át a zónahatárokon, de a tömegközlekedés, a megkülönböztetett járművek, valamint a kerékpárok és mopedek igen. De hasonló közlekedési sejteket alakítottak ki a többi nagyvárosban is.

A céljai e rendelkezésnek röviden összefoglalva a következők:
Normális ritmusú közlekedés biztosítása és az előrejutás megkönnyítése (kevesebb autó, kevesebb légszennyezés is).
Tömegközlekedés fejlesztése (a zsúfoltság adó bevételei fedezik részben a fejlesztéseket).
Zónahatárok kiépítése és ott parkírozó helyek létesítése.

E rendelkezés bevezetése óta, például Stockholm belvárosában a forgalom közel 30%-os csökkenése következett be!

A FÖKKE elkötelezett az urbánus élettér humanizálásának feladatában. Ezért egyik nagy kihívásunknak tekintjük a budapesti környezet állapotának jobbítását, élhetőbbé tételét is. Tesszük ezt, mert az ország lakosságának mintegy 20% (!), lakik a fővárosban, valamint Egyesületünk is képviselve van ott.
A környezeti kihívásokra adott válaszként, már tapasztaltunk jó és előre mutató mintákat is Budapesten a környezet humanizálására, például az Európai Uniós csatlakozásunkkor: akkor a Szabadság híd teljes felületét beborították zöld gyeptéglával, zöldellő sétánnyá változtatva így a hidat. Ott és akkor egy társadalmi, civil igény bátor megfogalmazása jutott kifejezésre a metaforában: másképpen is lehetne élni életterünkben, és felelősebben gondolkodni közvetlen környezetünkről!
Ez a talán kissé gyerekesnek tűnő ötlet egy igazán felnőtt cselekedetté vált. Az urbánus környezeti szemléletformálás allegorikus agorája lett e híd!

De ugorhatunk az időben, egészen 1930-ig, Walter Gropius, a Bauhaus pedagógus építészének gondolatáig, amikor is ő az ókori városok függőkertjei nyomán egyfajta „zöld építészetről” álmodozott. Ez sokat elmond a ma városlakói számára:



 „A lapos tetőkön a növényekkel beültetett tetőkert alkalmas arra, hogy a természetet bevonjuk a nagyváros kősivatagába. A jövő városai repülőgépről nézve hatalmas kert látványát fogják nyújtani. A házépítés miatt elveszett zöldterületet a lapos tetők kertjei adják vissza.”

 

                        
          

 

Azért, hogy ennek a víziónak csak a szigetei és töredékei valósultak meg eddig a világ nagyvárosaiban, nyilván nem a Gropius-i gondolat életszerűségében van a hiba…



Itt említhetjük meg további, hazai zöldprogram példaként még a párizsi mintára létrehozott budapesti Duna-plázst, ahol a rakpart lezárásával két hétre megvalósult az urbanizációs lét humanizálására tett kísérlet. A helyszín meglátogatása során a felnőttek és a gyerekek tapasztalati hátterébe beépülő élmény - zöld sétány, sárga homokföveny, a nyugágyakban napozó emberek és árnyékadó fák, játszókertek, kulturális műsorok, mindez a csend és víz melletti nyugalom védelmében egy nagyváros közepén - valószínűsíthetően fontos nyomot hagyott. Úgy is mondhatnánk: civilizációs zöld nyomot hagyott. Ösvényt az elinduláshoz, miként a svédországi Göteborgban vagy Lyon-ban, ahol az ottani villamos sínek szürke beton közét befüvesítették. Így nem csak szebb és zöldebb, de halkabb is lett a város az ott élők véleménye szerint.
Úgy gondoljuk, hogy e környezeti szemlélet kialakulásának legfőbb bázisa - a széles körű szemléletformálás mellett - az a humán elv, amely szerint a nyilvánosság és a társadalmi párbeszéd a legjobb természet és környezetvédelem. Ez mutathat utat az elkötelezett és felelős környezeti viselkedéskultúrához, és vezethet el természetes élettereink hosszú távú fenntartásához.

Hisszük és valljuk:

a fenntarthatóság eszméjét a belátás és az etika felől lehet megközelíteni.


Megjegyzés: a fenti ismertető egyes részleteit egyesületi tagunk, Bernáth Alex, Land Art című tanulmányából idéztük.

vissza a lap tetejére

 
További cikkeink...