Címlap Természet Bunkerturizmus
No images
Ablakkep 6.jpg
Oldalainkat 6 vendég böngészi
Ma 2017. december 14., csütörtök, Szilárda napja van. Holnap Valér napja lesz.
Látogatók száma
mod_vvisit_counterMa10
mod_vvisit_counterÖsszesen1684388

  Bunkerturizmus

Az 1989-es fertőrákosi Páneurópai piknik résztvevői nyitották meg első ízben a Nyugatot a Kelettől elválasztó és elzáró Vasfüggönyt, a hidegháború időszakában megépített „magyar Maginot-vonalat”.
Ezt követően a 20. század második felének európai történelme gyökeres fordulatot vett. A posztkommunista országok többsége az EU tagjává vált. De a Vasfüggöny ma is emlékeztet, hogy mennyire értelmetlen a népek között falakat építeni. „Attribútumai”, mint a betonbunkerek, a géppuska- és lövegállások, betonóvóhelyek, lövészárkok és nyomvonalak, amiket örökül hagyott ránk a történelem, évtizedeken át érintetlenül, erdősülten és betemetődve várt újbéli fölfedezésére.


Az Európai Parlament előbb indítványozta, majd döntött arról, hogy a volt keleti blokkot Nyugat-Európától elválasztó Vasfüggöny nyomvonalán túraút létesüljön. A Vasfüggöny túraútvonal északon, a Jeges-tenger partján indul, előbb az orosz-norvég határ mentén fut, majd a tundrán keresztül az orosz-finn határon. Szent-Pétervártól a Balti-tenger partján fog haladni egészen Németországig, ott az egykori Nyugat-Németország és az NDK közötti határ vonalát fogja követni. Körülfutja Ausztriát, majd Magyarország déli határánál, az egykori Jugoszlávia északi és keleti határai mentén folytatódik útvonala Bulgáriáig, és ér véget a Fekete-tengernél. Ennek a 6800 kilométeres leendő Vasfüggöny vándorútnak, amelynek nyomvonala máig létező és a légi fotókon még jól látható az összefüggő zöldfolyosó, magyarországi szakasza az egykori osztrák-magyar műszaki határzártól indul, majd elérve a Dráva mentét, ott bőséges nyomait és objektumait hátrahagyva egy letűnt kornak, folytatódik tovább az ország keleti határa felé. A mai Drávai mente pedig, amely mentes maradt ipari létesítményektől, egy természeti értékekben is dúskáló zöldösvényt kínál a volt Vasfüggöny létesítményeit majdan felfedezni és meglátogatni vágyók számára.

Ennek a közkincsnek a védelmére indította el a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) 2004-ben Európai Zöld Sáv (European Green Belt) programját. Ennek a programnak szintén küldetése, a Barents-tengertől a Fekete-tengerig húzódó, 6800 kilométeres ökológiai hálózat gerincvonalának a létrehozása a természetvédelemért és a fenntartható fejlődésért folytatott határon átnyúló együttműködésekre alapozódik. Bár ennek a tervnek a megvalósítása akár még évtizedekbe is telhet, mivel az útvonal olyan országokon is áthalad, amelyek még nem tagjai az Európai Uniónak, illetve azon belül is a schengeni övezetnek.
Ugyanakkor a túraút irányba már fejlesztések is történtek, többnyire közép-európában, mint például a németországi Vasfüggöny Túraút, a csehországi Vasfüggöny Zöldút, vagy a
szlovákiai Morva-menti kerékpárút, Vasfüggöny Zöldút néven. Az Európai Parlament vonatkozó határozatainak eredményeként a Magyar Állam is létrehozta a Fertő-tavat a magyar-osztrák-szlovén hármas határral 300 kilométer hosszan összekötő Vasfüggöny Túrautat. EP-képviselők, osztrák és magyar részről, közösen avatták fel 2009-ben, a páneurópai piknik és határáttörés évfordulóján azt a Vasfüggöny Túraút szakaszt, amelynek a Sopron közeli, 10 kilométeres szakasza része a Fertő tótól Felsőszölnökig tartó 300 kilométeres vasfüggöny vándorútnak.

Az objektumok kutatását, feltárását és bemutathatóvá tételét követően kialakuló Vasfüggöny Túraút a sík, dél vidéki Dráva mentén jó lehetőségeket fog biztosítani a természet kedvelőinek és a múlt örökségét megismerni vágyóknak.

A Bunker Túraút emlékeztessen mindenkit a mesterségesen megteremtett elzártság időszakára, ugyanakkor jelentsen örömöt is mindazoknak, akik ezeken a vidékeken a természetjárások alkalmával adóznak majd a vidék, a táj szépségeinek.



További képek a Képgaléria menüpontban.

vissza a lap tetejére