(+36) 30 611 5563

     (+36) 30 734 8220

   1071 Budapest, Damjanich utca 9. 5/1

   fokke@fokke.hu

   10404072-50505351-51571005

Hónap üzenete

Vigyázzunk egymásra!
Támogassuk embertársainkat és egymást a társadalomért elkötelezett feladatok megoldásában.

 

2019  Április

Mindennapjaink fogyó értékrendje...    

     Egy ország, vagy éppen Európa állapota: vezetőinek és állampolgárainak hű tükre. Ezáltal, vagy éppen ezért, a rend pártolása nem érdek, hanem értékrend dolga.

    Ekképpen egy társadalom civilizáltsági szintje egyben tükörkép is, amely hatékonyan mutatja, de szabályozza is: az öntudatos és szabad állampolgár etikáját.

    Anguttara-nikája tükrébe pillantva visszatekint ránk az ép társadalom ellenfénye. Beletekinteni lehet lehetőség..., vagy éppen kitűnőség:

   „Ha a királyokból hiányzik az erény, akkor hiányzik az erény hivatalnokaiból is; ha a hivatalnokok nem erényesek, akkor a polgárok sem erényesek; ha nem erényesek a polgárok, akkor erény nélkül élnek a parasztok is; ha a parasztok nem erényesek, akkor a nap, a hold és a csillagok letérnek helyes pályájukról. Akkor megszűnik a nappalnak és az éjnek, a hónapoknak, az évszakoknak és az éveknek szabályos váltakozása. Aztán ellenkező irányba kezdenek fújni a szelek…”

 

2019  Március

Az egyéni bátorság fenntarthatósága...

    Egy régi kísérletben egy jól fejlett csukát helyeztek egy békés akváriumba, amelyben addig, csak bátran fickándozó kishalak úszkáltak. Azonban a csuka mohón felfalta őket az utolsó szálig.
    Egy idő után védőüveget eresztettek a vízbe a kishalak köré, amely láthatatlan volt a ragadozó lény előtt. De a csuka ekkor is egyre-másra rátámadt az üvegfalra, persze siker nélkül. Ahányszor csak megkísérelte a támadást az üvegfalnak ütközött és megütötte magát, mígnem egyszer csak - feladta a kísérletezést. Ekkor, látva, hogy nem támad többet, eltávolították a kishalakat védelmező üvegfalat, így a halacskák újra szabadon úszkálhattak az akvárium vízében. De a csuka nem kísérletezett a támadással többé, apatikussá vált és egy idő után éhen halt.
    Ez a történet fényes példa arra, miként tudja egy lény, mint akár az ember is a hitét elveszíteni a külső körülmények hatására, amikor már nem mer többet próbálkozni a számos korábbi sikertelen próbálkozása miatt.
Ez a példa bármely emberi hétköznapi szituációra érvényes lehet – akár munkahelyi és társadalmi kapcsolatokban, vagy éppen a privát életben is.

    Mert az ember abban lesz kiemelkedő és sikeres, amire edzi magát. Ha arra áldozza napjait, hogy panaszkodik, akkor a panaszkodásban lesz erős, de ha ehelyett, igyekszik pozitívan gondolkodni és a lehetőségeket megragadni, akkor ebből következőn ebben lesz jó.

 

2019  Február

FARSANG havában töltődjünk fiataljaink esendő gondolatainak sziporkáival, mindannyiunk vígságára.

Eredeti helyesírással és fogalmazással nyújtunk itt közre egy színes csokrot gyerekek dolgozataiból.


Sorold fel a páros ujjú patásokat! Sertés, disznó, malac, mangalica
Kik voltak a vándor énekesek? Nevezzetek meg egyet közülük! Kodály Zoltán.
Sorold fel a vízpart növényeit! Vízi tündér.
Jellemezd a vidrát! Teste: formás.
Mi az ősföld? Ahol barna emberek és asszonyok laknak, és mindegyik feketehajú.
Melyek hazánk természetes életközösségei? Magyar, német, finn.
Jellemezd röviden kedvenc hősödet utazókról, felfedezőkről olvasott könyv alapján! Nekem Jean-Claude van Damme, mert bátran viselkedik és jó a mozgása.

Miért van Gárdonyi Géza sírjára az írva, hogy "Csak a teste" Mert a fejét levágták a törökök.
Mi a humusz? Elpuszlott állat.
Ismerd fel rajzról az állatokat! Pézsmapocsék Mocsári patkány
Írj magyarországi halakat! Potty, pngy, jégér, szálszalóka, légy, gólya

Mi a zsigerzacskó? Az a rész a csigának, amibe a beleit tartja. A zsigerzacskó ara való hogy abba szarjon a csiga és a csigaház alatt jön ki.
Milyen betegséget lehet kapni a parlagfűtől? Energiát.
Az oroszlán jellemzése. hangja: vastag, kitörő, látása: gonosz
A cápa jellemzése: Embert nem eszik, de nem lehet benne bízni.
Milyen tápanyagokat ismersz? Sósav, színsav.
Harmadikosak a csapadékképződésről: Ha a hideg levegő összeütközik a meleg levegővel abból lehelet lesz. Ha hajnalban kimegyünk, vizes lesz a papucsunk. A hódara káros, mert feldönti a kocsikat. Csapadékfajta: lisztharmat.
A baktériumokról: Van mikroszkópikus ami kicsit nagyobb, mint ami mikroszkóppal látható.
A középkorú lovagok a lovagi tornákon mindig egy hölgyet tűztek maguk elé.
A nemzetiségi iskolákba több ajkú diákok járnak.
Nyáron nő a kalapos gomba, télen a kucsmagomba.
Villon fő műve az Ótestamentum.
A görög ábécé kezdete: alfa, béta, céda....
II. József, a vaskalapos király Mária és Terézia fia volt.
A fecske egy költöző madár, olyan mint a gólya, csak sokkal kisebb és nem hasonlit rá.
Barbarosa seregében kitört a pestis, amely elől maga a császár is csak álruhában tudott menekülni. Az éhenhalt sereg kitakarodott az országból.
A harangvirág a bimbambuszok családjába tartozik.
A végek vitézei többnyire nem éltek haláluk napjáig, mert már korábban elestek.
Shakespeare vig nőkkel élt Windsorban és tévedesből vigjátékokat irt.
Zrinyit a bécsi kamarilla által felbérelt ólmozott vadkan ölte meg.
Az őserdő olyan terület, ahova emberi kéz még nem tette be lábát.
A zsidó egyházi zene legismertebb tekintélye Palesztina volt.
Kolombusz háromszor indult útnak, bár a második útján meghalt.
Szulimant a szigeti ostromnal megölték, ezért egyelőre felhagyott azzal a szándékával, hogy Magyarországot meghóditsa
Ady Boncza Bertalant vette feleségül.
Bombay éghajlata olyan egészségtelen, hogy lakosai máshol laknak.
A Toldi olyan mű, amelyben a főhőst feldolgozzák.
A kőolajat kövekből sajtolták.
Eötvös József többek között Budán született.
A XVIII. századi főurak palotakertjei tele voltak szépen nyirt szökőkutakkal.
Anonymus III. Béla névtelen jegyese volt.
Bibliát Guttenberg találta fel.
A kutatók az őshazában megtalálták az ősmagyarok hátrahagyott részeit.
Akkor itt van egy c sebességgel mozgó ember... (gy.k. c = fénysebesség)
A Magna Charta Libertatum kimondta, hogy ugyanazért a bűnért senkit nem lehet kétszer megölni.
Egyiptom őslakói a múmiák.
Julius Ceasart a márciusi Idusok ölték meg.
És akkor a költő megírta Szundi két apródja cimű versét
A Föld első élőlényei a kékmaszatok voltak.
"A tengerszint emelkedését dagálynak, a süllyedését apámnak nevezzük.
"A lelkészek a parókán laktak.
"A római katolikus egyház feje kétezer éve a cápa.
"Ady Endre szülei: Góg és Magóg..
"A költők csak akkor tudtak verseket írni ha homlokon csókolta őket egy mázsa.
"Arany János 1817-töl 1882-ig született.
Caesar utolsó szavai így hangzottak: Te is fiam Brumi?
"Maugli párducát Bagarolnak hívták.
"Mikszáth híres regénye a Nosztí fiú esete a Tóth Matyival.
"Hemingway Nobel-díjat kapott az Öreg halál és a hengerért.
"Juhász Gyula egyik legszebb szerelmes verse az Anna ökör.
"Az irányított egyenes szakasz a Hektór.
"Stephenson megépítette az első rakétát, amit Gőzmozdonynak nevezett el Ja nem! Fordítva!
"A távíró feltalálása után már csak az lehetett távírász, aki megtanulta a Morzsa ábécét.
"Dugovits Titusz a hátsóját a falnak támasztotta és azon felmászott.
"A trákok mai utódai az osztrákok.
"Caesar átlépett a Rubik Ernön.
"Gagarin volt az elsö földönkívüli.
"Az opera végén Othello ledöfte Desdemonát, aki erre énekelni kezdett.
Mi a gida?
Az az állat, amej koraszülött és az öznek a gyermeke.
Fizikán: Mi jellemzö a jó vezetöre? Az a jó vezetö, aki nem iszik, és idöben lefékez a gyalogos elött.
Fogalmazás a lakásról: Én így képzelem el a lakásomat. De ha mégsem így lesz, akkor biztos másképp lesz.


Irodalom órán házi feladatként önéletrajz írását adja fel a tanár. Tanulók kérdései:

- És kiét kell leírni?
- De nekem olyan nincsen!
- Csak mostanáig kell?

 

2019  Január

Amikor az idő lombikjában, a lét természetfeletti pillanataiban megvalósul a földi egyensúly, akkor keletkezhet valami új dolog.
Egész emberi létünk, életünk itt a Földön, ennek az egyensúlynak a kereséséről szól.
Arról az egyensúlyról, amelyet megtapasztalhatunk az emberiség evolúciós útjának kapuját kitáró képességünkkel - a párbeszéddel, melynek elixírje

a nyíltság és a nyilvánosság.

"...Elkezdtem keresni a sötét pontot. A proton pszeudoszt, vagyis az első hazugságot… Visszafelé haladtam a múlt század közepétől a francia forradalomig, a felvilágosodásig, a racionalizmusig, a középkoron át a görögökig, a héberekig, az egyiptomiakig, a primitívekig. A válságot mindenütt megtaláltam, de minden válság mélyebbre mutatott. A sötét pont még előbb van, még előbb. A jellegzetes európai hibát követtem el, a sötét pontot magamon kívül kerestem, holott bennem volt…” 

                                                                                                                                                                                                                                    Hamvas Béla /Patmosz/

 

2018  December - Advent havában

 

A csend, a belső megnyugvás birodalmának egyre kérgesedő falain kopogtat az Advent.
Bebocsátást remél az a ritka pillanat és időszak, amikor az emberben egymásra vetülhet a lét síkja és széle, az élet fénye és az elmúlás árnyéka,
amely megteremtheti a belátás halhatatlan pillanatát.
„Vannak itt a világon nehéz, szárny nélküli emberek. Ők lent a földön járnak.
Vannak emberek, akik szárnyalnak, és egyre feljebb kőrözve lebegnek.
Vannak a könnyű emberek, akik könnyűséggel emelkednek, és ismét leesnek.
Vannak erős szárnyú emberek…
Vannak mennybéli emberek, kik az emberek iránt érzett szeretetből a földre szállnak, szárnyaikat összezárják, és másokat tanítanak repülni.
Azután, amikor már elengedhető a jelenlétük itt, ők újra visszaemelkednek a magasba.” 

                                                                                                                                                                                                                                          Tolsztoj, 1879    

 

                                                                                                 

2018  November
    A Serpa és a Hegymászó már jó ideje haladtak felfelé a felhő és hófödte hegygerinc szakadékok övezte szalagján, amikor a Serpa váratlanul megtorpant, majd nagyot sóhajtva leült a hóba.
- Miért álltál meg? – kérdezte lihegve a Hegymászó.
- Mert lehagytam a lelkemet – válaszolta egyszerűen a Serpa.
- De hiszen már itt vagyunk a csúcs közelében, ilyenkor már nem áll meg az ember!
- Meg kell állnom, be kell várnom a lelkemet, mert túl gyorsan haladtam a hegycsúcs felé. Mivel lehagytam a lelkem, nélküle nem juthatok fel biztonságban a csúcsra. Ha így felérnék és a hegy szelleme egyedül talál - akkor elveszek.
Tehát meg kell várnom őt...

    "Az életből nem az marad meg, hogy mennyit gyűjtöttünk magunknak, hanem az, hogy mennyit adtunk másoknak."
                                                                                                                                                                                  Ferenc pápa

2018  Október

A mindennapok mindensége...
  Előfordulhatnak időszakok mindenki életében, amikor a mindennapok időnkénti egyhangúsága, szinte áramlatként elragadni látszik a célok és a remény pillanatait.
Mi most e pillanatot erősítendő, útjára küldjük palackpostánkat az alábbi gondolati cseppel:

   Hajótörés során elhagyatott sziget partjára vetett ki az óceán vize egy embert. Azon imádkozott nap, mint nap, hogy jöjjön és megmentse valaki. Mindennap kémlelte a horizontot, hátha meglát egy hajót, de hiába. Végül, beletörődve sorsába, épített magának egy kis kunyhót a szigeten.
   Aztán egy napon, amikor elment halászni, szörnyű dologra ért vissza. Az egész kunyhó lángokban állt! Teljesen leégett már csak a füstölgő hamu maradt belőle. A hajótörött teljesen elkeseredett. Nem csak, hogy hajótörést szenvedett, de mire beletörődött sorsába, és ekképp igyekezve jobbá tenni azt, épített magának egy kis zárt menedéket, még az is oda lett.
   - Hogy tehetted ezt velem Sors? Mivel érdemeltem ki ezt a rosszat? Miért kellett ezt is elvenned tőlem? – kiáltotta elkeseredetten az óceán hullámai felé.
   Másnap kora reggel arra ébredt, hogy egy hajót ringatnak a hullámok a parton. Nem hitt a szemének! Amikor aztán felszállt a hajóra megkérdezte a kapitányt, hogy miként találták meg, honnan tudták, hogy ő ott van.
- Hát a nagy füstből, amit csináltál! Abból láttuk, hogy van itt valaki ezen a lakatlan szigeten - felelte a kapitány…

 

2018  Szeptember

A várakozás fenntarthatósága...

Esendőn nézünk a világba és a világra, miközben minden nappal, amit mögöttünk hagyunk - a csönd felé navigálunk. A bizonyosság csendje felé, amelyben a pillanatok kopogva érkeznek, s ahol a lét szürke közönyének fátylát fellibbenti az egymás iránti törődés öröme.

Odakint az univerzumban van egymilliárd galaxis és mindegyikben van ugyanannyi csillag.
A földön ma, él 7,6 milliárd ember, de vajon hány emberben van legalább egy - Csillag?…

Várakozón tekintünk egymásra - nap-nap után.

Az ismeretlen XXI. századi költő falverse szerint:

"Világosságot fenntartani
 múló erők szülik,
 a sötétség állandósága
 ebből táplálkozik."

Mert az egyetlen igazi kudarc, ha nem azt csinálod, amiben hiszel.

 

2018  Augusztus

Elforgácsolódott szavaink és tetteink…

Egyes szavaink és többes tetteink tartalmának rehabilitációjáért megidézzük az építő türelem tiszteletre méltó eredményének alábbi opusát:

http://www.youtube.com/watch_popup?v=jJrzIdDUfT4&vq=medium

 

2018  Július

Az érték fenntarthatósága…

    Az ember nem áru, hanem érték. A világunk nem üzlettér, hanem élettér. Az ősi tapasztalásainkkal ellentétes kortüneti boldogság- és haszonhajsza gyorsuló iramban falja fel földi és emberi elhivatottságunkat, miközben saját embertársaink és az élővilág is áldozattá válik köröttünk…
    Márpedig a természet sem a feldolgozóiparra váró javak értéktára, hanem élő részek érzékeny egysége és egésze, melynek komplexitását nemhogy felismerni nem vagyunk képesek - megfelelően, de még fenntartható értékként kezelni is alig, alig…
    Tudhatnánk, hiszen itt élünk: minden egyes kipusztított fajjal és élettel egy csillagot oltunk ki az emberiség jövőjének égboltján…
    Csökkenő égi fényünket vakítóan takarjuk el mára az általunk kreált mesterséges földi fényözönnel. Fény horizontunk kupolájában már csak fakón és dermedten villódznak a távolság és mélység hitét erősítő és igazoló galaxisbeli csillagfények.
Ekképpen maradunk magunkra lassan és biztosan önnön fényességünk egyre rövidülő távú világában…

    Hérakleitosz pedig már ránk hagyta, úgy 2500 éve, az érték fenntarthatóságáról szóló gondolatát:
"Egész és részei sincsenek egymás nélkül. Az egynek csak úgy van értelme, ha a minden van, mert egysége csak a többnek lehet. Viszont a minden sem lehet az őt összetartó egység nélkül."

 

2018  Június

   A világa megértését kereső Vándor a Mesterhez fordult:
Mester, szeretném megtudni, hogy milyen a itt a földön a valódi Paradicsom és milyen a Pokol.
A Bölcs odavezeti két ajtóhoz. Kinyitja az egyiket és megengedi az embernek, hogy betekintsen.
   A szoba közepén egy hatalmas kerek asztal volt és az asztal közepén egy nagy fazék, benne ízletes raguval.
Az emberek, akik az asztal körül ültek csont soványak és halálsápadtak voltak. Láthatóan az összes éhezett. Mindegyiknek egy hosszú nyelű kanál volt a kezében, odakötözve a kezéhez. Mindegyikük elérte a ragus tálat és vett egy kanállal. De mivel a kanál nyele hosszabb volt, mint a karjuk, nem tudták a kanalat a szájukhoz emelni.

Az ember megborzongott nyomorúságukat és szenvedésüket látva.
   A Bölcs ekkor azt mondta: amit most láttál az volt a Pokol.
   Majd mindketten a második ajtóhoz léptek. A Bölcs kitárta azt is és a látvány, ami az ember elé tárult, ugyanaz volt, mint az előző szobában.
Ott is volt egy nagy kerek asztal, egy fazék finom raguval. Az emberek az asztal körül ugyanúgy hosszú nyelű kanalat tartottak a kezükben.
De ez alkalommal az emberek jól tápláltak, mosolygósak voltak, és nevetve beszélgettek egymással. Az ember ekkor azt mondta a Bölcsnek: én ezt nem értem!

   Ó, pedig ez egyszerű - válaszolta a Mester - ez igazából csak „képesség” kérdése. Ők megtanulták etetni egymást, míg a mohó és önző emberek csak magukra gondolnak...

 

2018  Május

A világ fenntarthatósága…

Zaklatott a világunk. 
Az újkori népvándorlás rendületlenül dörömböl Európa kapuján, hasonlóképpen, mint a világot lassan, de biztosan átformáló klímaváltozás… Mindez hirtelen, és mégsem váratlanul...
Mindkettő az ok és okozat szenvedéstörténete lesz az emberiségnek. Sőt, már az is, és lesz még jó ideig. 

Végsőkig elszánt tömegek igyekeznek kétségbeesett bátorsággal, egyelőre még lágy erőszakkal átlépni az álomvilágnak hitt földi lét-tér küszöbét. A kortüneti állapotok alapján hamarosan embertömegek indulnak el keresni az új otthont a számukra új világban, ahol a rövid földi lét tüneményét: a biztonságot és elviselhető humanizmust már nem csak kívülről csodálhatják…

De humánusan már szinte alig megoldható és visszafordítható folyamatok örvénylenek körülöttünk. Mégis, tizenkilencre húz lapot most a világ. Holott éppen abba kellene hagyni ezt a globális kísérletet és játékot: kísérlet az emberekkel és társadalmakkal, a játékot az élettel és a Földi lét fenntarthatóságával. Nehezen látja be az emberiség, de e folyamatban nemcsak a Föld, hanem a szerencse is forgandó…

Ám a tükörországok valóságába érkező új telepesek, csak álmaik felhőpalotáinak tükörmélységű káprázatában eszmélnek majd lassan a valóságra… A magukkal hozott ősi tanítások remélhetőleg nem csak alamizsnáért hajladozó tudásbázist biztosítanak számukra ebben az időnként univerzumnyinak magát láttató civilizációs és multikulturális térben. 
A befogadás azonban elfogadást is feltételez. Egyébként mi lesz a játék vége?

Hogy is mondotta volt, Bulányi György piarista szerzetes:

- A világon csak jókedvű emberek segíthetnek.

 

2018  Április

Az Üzenet ...

A helyes viselkedés az egymás iránti kölcsönös tiszteleten és az emberi méltóság elismerésén alapszik. Úgy tűnhet, e megfáradt kor értékrend kútjait tápláló forrásokban újra kell füröszteni az emberi lét ezen alapvetését, amely pedig már több ezer éve ránk hagyatott…

Már Konfucius a jó és a helyes társadalmi viselkedés zsinórmértékéül ajánlotta azt, amit Buddha, majd Jézus is aranyszabályként fogalmazott meg. Ez ekképpen szólt, szól,
s érvényes ma is:

„Amit nem akarsz, hogy veled megtegyenek, azt te se tedd mással.”

Reményteljes Húsvéti Ünnepet kívánunk!
A várakozás kőbe formált misztériuma megerősíti a lehetségest.

 

2018  Március

A fabula...
A társadalom egyes alapköveinek ingókövekké válása nyomán az alábbi gondolat véset, mint fabula rajzolódott ki egy sziklán:

Az öregember így szólt unokájához:
- Egy harc dúl bennem, gyermekem, folyamatosan egy rettenetes harc. Ezt a harcot két farkas vívja. Az egyik farkas képviseli a félelmet, a haragot, az arroganciát, valamint és az irigységet, kapzsiságot és az önzést. Ugyanakkor a másik farkas a nyugalmat, a békét, a szeretetet, a derűt, a nagylelkűséget és a jóindulatot jelenti.
Úgy tapasztaltam életem során, hogy ez a két farkas küzd bennem, benned és minden emberben.
A gyermek elgondolkodott nagyapja szavain, majd hosszú csöndet követően bizonytalanul megszólalt:
- És melyik farkas fog győzni, nagyapa?
Az öreg egyszerűen válaszolt:
- Az gyermekem, amelyiknek életed során enni adsz.


2018  Február
A Földről alkotott gondolkodásunk fenntarthatósága...

A „nyugati világok” társadalmai belekényelmesedtek önnön önmegvalósító vagy éppen önző létezésükbe. A Minden akarása lett az emberi teremtés célja, ez vált követendő mintává, ezt tekintik tömegek is a példaadó és követendő értéknek...
   Elfelejtődtek a tanítások és a súlyos áron tanult leckék: a nemrég még oly könnyesen, a „blood, sweet and tears” által megvívott csaták, amikor a civilizáció tényleges és normális működése és fenntarthatósága volt a tét.
A közöny és tétlenség, az önös érdekek szűklátókörű, elvárás elvű, jólétbe csavart édesítőszerei, mint a lassan ható méreg terjedtek el és hatnak mára hatékonyan a társadalmak testén.
   Az emberiség játékszobájába belopództak a gondtalan felelőtlenség ártó árnyai és szellemei, s már a gyermeki ártatlanság kora is manipulálódik a mammoni úrasztal előtt.
Azt hihetnénk: elég volt a történelmi tapasztalat, amit eleddig kaptunk, de az új paradigmaváltás pixel cunamijában minden jelenség, eredmény és történés kihívó hangoskodással és magamutogatással szárnyal, és ég rá a föld minden lakójának retinahártyájára... Ami eddig zártkörű vagy behatárolt volt egy szűk körű VIP népesség, vagy éppen a „nyugati társadalmak” számára, nos az mára már tárva-nyitva áll a mindenség és mindenki előtt...
   Az eddig elért társadalmi és egyéni jólétért letarolt földi javak maradékaiért újabb jóléti igénylők áradatával szembesül a világ, nyilvánvalóan végleg kimerítve ezzel Föld Anya immáron kiapadófélben lévő utolsó javait is.
   Az emberiség elérkezett egyre gyorsuló vándorlása során a belátás és a megértés, az elosztás és megosztás sziklaszirtjének szélére, ahonnét csak visszafordulni lehet..., vagy éppen messze látni, túl látni földközeli horizontunkon, s ezáltal átgondolni és újra gondolni az eddig megtett hallatlan gyors technikai evolúciós utunkat...

2018  Január
A párbeszéd fenntarthatósága...

Az európai történéseket látva nem lehet mást ajánlani, minthogy: nyilvánosság a legjobb védelem.

Amikor az idő lombikjában beáll a földi egyensúly, akkor keletkezhet valami új dolog.
Egész emberi létünk, életünk itt a Földön ennek az egyensúlynak a kereséséről szól. Az egyensúlyról, amely létrejöhet - éppen a párbeszéd által. E párbeszédhez kell a nyíltság és a nyilvánosság.

Mialatt földrészünkön ideológiák és eszmék ütköznek a hétköznapok szikár történéseivel, azalatt a valóság tényei egyre súlyosabb felhőtartalmakként gyülekeznek kontinensünk egén...
Korunk irányadó eszmei áramlataként sodródó humanista naivizmusa, és annak körmönfont európai gyakorlói patikamérlegen adagolják a valóság tényeit, míg mázsa mérlegre pakolják a valótlanság szirmait. Ekképpen egyik tétel esetében sem mozdul ki a mérleg nyelve – mely így irányt és mértéket mutathatna.
A valóság ezalatt súlytalanul lebeg fölöttünk az időtérben, a történelemformáló eseményeket megelőző szabadesésben...
A többit pedig, majd az emlékek őrzik... Ennyi a történet.

2017 December

A csend, a belső megnyugvás birodalmának egyre kérgesedő falain kopogtat az Advent.
Bebocsátást remél az a ritka pillanat és időszak, amikor az emberben egymásra vetülhet a lét síkja és széle, az élet fénye és az elmúlás árnyéka, amely megteremtheti a belátás halhatatlan pillanatát:

„Vannak itt a világon nehéz, szárny nélküli emberek. Ők lent a földön járnak.
Vannak emberek, akik szárnyalnak, és egyre feljebb kőrözve lebegnek.
Vannak a könnyű emberek, akik könnyűséggel emelkednek, és ismét leesnek.
Vannak erős szárnyú emberek…
Vannak mennybéli emberek, kik az emberek iránt érzett szeretetből a földre szállnak, szárnyaikat összezárják, és másokat tanítanak repülni.
Azután, mikor már elengedhető a jelenlétük itt, ők újra visszaemelkednek a magasba.”

Tolsztoj, 1879

0
0
0
s2sdefault